Nekem emberközelibb, mint a multi gyárak, és termékeik. Nem értem, miért nem élünk normálisan, mi emberek...

Vass Zoltán Értékmentő Alapítvány

Magyar Nyelv

Fazekasság
A népi fazekasmesterség a feldolgozásra kerülő nyersanyag minőségétől függően - hogy tűzálló agyaggal dolgozik-e a fazekas, vagy sem - a következő szakágakra bomlik:
- A nem tűzálló agyagból készült ólommázas, főleg lapos edényt készítő mesterek elnevezése a tálas.
- A nem tűzálló agyagból készült ólommázas, főleg korsót, kantát, mázatlan vörös és fekete edényt készítő mesterek neve a k
orsós.
- A tűzálló földből ólommázas főző- és sütőedényeket készítő mesterek neve a fazekas.
- A tűzálló földből, ólommázas, koronggal készült kályhaszemet és korong nélkül, préseléssel készített kályhacsempét készítő mester elnevezése a kályhás.
A fazekasok egyik ismert, tájnyelvi elnevezése a gerencsér. A fazekasság legfontosabb nyersanyaga az agyag, amelyet a lakóhelyükhöz közel bányásznak, vagy főként a tűzálló agyag esetében messziről hozatnak.
Az agyagot többszöri tisztítás után vízzel összekeverik, majd ládákban tárolva a vizet elpárologtatják belőle. Az ily módon megszikkadt agyagot kockákra vágva a műhelybe viszik, ahol ismét tisztítják, majd gyúrják, tapossák, hogy minél rugalmasabbá váljék. Végül akkora darabokra szelik, amekkora darabokat a készítendő edény nagysága megkíván.
Az edényeket korongon formálják. Szikkadás után az edényt engóbozzák, mártva vagy öntve és az esetleges díszítményekkel látják el: írókával, ecsettel, vagy a felület karcolásával vagy domborműves alakítással. A megszáradt edényeket először gyengén kiégetik, zsengélik az égetőkemencében, majd a második, erősebb égetés előtt rakják rá a mázat. A zsengélő égetés mindig alacsonyabb hőfokú, mint a mázas égetés. A mázas égetés oxidációs atmoszférában történik. Ennek ellentéte a redukciós égetés, a fekete kerámiák előállítási módja, amit az égetés utolsó fázisaiban oxigénelvonással idéznek elő. Az ólomoxid tartalmú, transzparens fazekas máz olvadáspontja jellemzően 940-980 C között van. Színét a beletett fémoxidok adják: sárga máz (vas-oxiddal), zöld (réz-oxiddal), kék (kobalt- oxiddal), fekete (mangán-oxiddal) hozható létre. Az égetőkemencék legegyszerűbbike a nálunk is ismert kerek alaprajzú kemence. Újabb az ún. német vagy hosszú kemence, mely téglalap alakú. Ilyen volt a habánok kemencéje is. A katlan kemence, ahogy az Alföld és Erdély területén nevezik, a fazekas kemence csonkakúp alakú, felül nyitott változata. Az égetendő edényeket a tetején keresztülrakják be, majd cseréppel fedik le égetés közben. Használatosak voltak a kerek alaprajzú kemencén kívül a téglalap alakú kemencék is, szintén léteztek oldalról vagy felülről berakható változatok, a tüzelőtér és a kemencetér között rostélyos és rostély nélküli változatok. A tüzelés fával történt.

Azokat az edényeket, amiket hétköznapi használatra nagy mennyiségben, több méretben készítettek fazekasaink, folyóedénynek nevezzük. A folyóedénnyel szemben azt az edényt, amit rendelésre készítettek és amit ajándéknak szántak, mindig egyedileg készült. A megrendelésre készült edényre gyakran ráírták a tulajdonos nevét, a készítés évszámát, a helység és a tárgy nevét. Néha a fazekas ráírta a saját nevét és jókívánságot a használójának vagy éppen rossz kívánságot az ellopójának! A butykosok, butellák, kulacsok, miskakancsók, dohánytartók, cérnatartók stb. megrendelésre készültek. A megrendelésre készült edényekből eredetileg kevesebb volt, de sokkal nagyobb mértékben fennmaradtak. Egy-egy névvel ellátott butellát nemzedékeken keresztül is megőriztek." A folyóedény és a megrendelésre készült edény között nemcsak az edény alakjában van különbség, hanem a díszítésében is. A karcolt feliratot vagy díszítményt sgraffitonak nevezik. A megrendelésre készült edényeken a karcolás mellett a másik jellegzetes díszítésmód a domborműves díszítés. Ezek főként a nagy zöld boroskancsókon, a céhkorsókon láthatóak, melyek nagyrészt a Dunántúlról származnak. A díszítményüket rendszerint kézzel mintázták, de néha negatív formába is préselték.

A folyóedényeket is díszítették olykor, jellegzetes díszítőeszköze volt az íróka, illetve az ecset. Az írókás díszítést a rendelésre készült edényeken is alkalmazhatták, de a karcolás és a dombormű kizárólag a megrendelésre készült edények díszítésmódja. A fazekasok legfontosabb áruja, a fazék jórészt mázatlan külsejű volt és dísze a lehető legegyszerűbb. A felületet rovátkolták, festett földfesték zsinórozást vagy domborműves abroncsozást alkalmaztak. A többi főzőedény, a lábas, a tepsi, a kacsasütő stb. egyszínű vagy többszínű mázas volt és nem díszített. A korsósok munkája nagyrészt teljesen mázatlan vörös vagy feketére füstölt edényből állt, mint a korsó, a kanta stb., néha rovátkolt dísszel vagy domborműves abronccsal. A tálasok munkáját viszont épp az jellemezte, hogy az edényeik mindig mázasak, díszítettek. A tálas edényeken kívül ők készítették a mázas szilkéket, bögréket, boroskancsókat és a virágozáshoz is ők értettek a legjobban. A tűzálló agyag lelőhelyeinél levő hegyvidéki fazekas központok nagyobbrészt tömegárut, fazekakat, dísztelen főzőedényeket készítettek. Ezzel szemben az alföldi, nem tűzálló agyagból dolgozó központok, különösen a tálasok törekedtek inkább a mázas, virágos edények készítésére. Az alföldi fazekas művészet magas fokra fejlődését, gazdag változatosságát valószínűleg éppen az serkentette, hogy díszítettségében kellett versenyeznie a tűzálló agyaggal dolgozó központok hatalmas mennyiségben készülő főzőedényeivel.
Kép:Csákvár
Vass Kálmán,fazekas

Kiállítás (Construma 2012) - Az első írásom utána

Kicsit vicces, de már írtam a Construma után, csak nem tettem fel a blogra, és most a feltett után botlottam bele, teljesen elfelejtettem. Az megnyugtat, hogy több hónap különbséggel lényegében ismétlem magam, és nem bánom, ezt is közre adom. Íme:

Új irányok - Construma 2012

A tavalyi szakmai körképpel szemben most elsősorban magunkról írok, szintén szubjektív beszámolót, az idei Construma 2012 kapcsán, némileg megkésve ugyan.

Vízteres tűztér

A kandallók  sajátossága, hogy a relatív nagy ajtó (nyílás) miatt viszonylag rövid úton be kell kötni a kéménybe, különben nem lenne elég huzat az ajtó nyílásával szemben. Azaz nem lehetséges, hogy a füstöt hosszú járatrendszeren keresztül vezessük, amikor a meleg füst felmelegíti az építmény falát, mint a járatos cserépkályhákban, kemencékben, téglakályhákban.

A kandallónál az a „feladat”, hogy azon a rövid úton, ami a tűztér és a kémény közt van,  miképpen tudnánk a leginkább hasznosítani a keletkező hőenergiát.  

„A Mencigár” - egy tisztességtelen, csaló ember sikeres vállalkozása…

Én magam csak néhány hónapja fogtam először a kezemben azt az imponzáns, tényleg ízléses és igényes prospektust, melyben a Delta Fűtéstechnika ajtó kínálatát láthattam.  A weblapjuk is szép… (http://www.kalyhaajto.hu/index.html) 

Ahhoz, hogy ennek a szép megjelenésű és minőségi termékeket gyártó cégnek a hátterében lévő mocskot, ismétlem, mocskot láthassuk, ahhoz végre valakinek erről beszélnie kell. Ez most én vagyok. Elmesélem azt, amit tudok.

Kemence, kályha, kandalló… - 1. rész

A mindennapi életben gyakran használt szavak, de vajon mindannyian ugyanazt értjük alattuk? Jelen cikkben a témába vágó (szak)szavakról és jelentésükről szólok. Lehetőségeim szerint végül még az idegen nyelvek kifejezéseire is kitérek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy lényegében keverve, szinonímaként használjuk a kemence, kandalló, kályha fogalmakat, sőt. Amit a témáról ezidáig olvastam, abban mindenütt általános, hogy a különféle fűtő, sütő és egyéb bel- és kültéri tűzrakásra alkalmas építményekre tájanként és koronként számtalan szót és szókapcsolatot használtak.

Belsőépítészet és a kandalló – 2. rész

Az első részben a felmerülő nehézségekről írtam. Ebben a cikkben a tervezés, azaz az igények oldaláról közelítem meg ezt a témát.

A kandalló nem csupán fűtő, azaz funkcionális berendezés, hanem egyben igen fontos és hangsúlyos épített bútordarab is. Mint belsőépítészeti építmény, nem könnyen lecserélhető mint a falfestés színvilága vagy a kanapé, és nem olyan mint egy áthelyezhető, arrébb tolható szekrény. Hosszú távra kell megtervezni, kitalálni, eldönteni, hogy akár 20-30 év múlva se kelljen hozzányúlni.

Gyárak, házak, emberek...

Új gazdasági és ipari szemlélet az, ahogyan mi működünk - elsőre ezt gondoltam, ahogy alaposabban véggigondoltam, hogy mit és hogyan gondolunk és csinálunk a magunk kis vállalkozásában. És aztán oda jutottam, hogy semmi újat nem találtunk fel, nem vezettünk be, hanem valójában aszerint működünk, ahogyan természetes volt azelőtt, hogy a gépekkel és az ipari forradalommal felforgatták a világot. Mára már kezdhetjük látni, hogy az embereket a gépek helyettesíthetik ugyan, de a végeredmény nem embernek való, ellenben szemétben túltermelünk.

Belsőépítészet és a kandalló – 1. rész

Új építésnél, de teljes átépítésnél, felújításnál is egyre inkább keresik az építtetők az aktuális forma és stílusbeli trendek és saját igényeik szerinti kandallót. A megfelelő műszaki tartalom és kívánt fűtési teljesítmény mellett az esztétikai szempontok is igen fontosak, hát hiszen a kandalló nem kazán, amit egy háttér helységben eldughatunk, hanem meghatározó és el nem mozdítható „épített bútordarab”.

Construma 2011 – szubjektív szakmai körkép

Idén is kiállítottunk a Construmán, 2011. ápr. 5-10. között. Egy rövid körképet, szakmai szubjektív összefoglalót adok ezennel.

A kiállítás egésze még mindig a több éve tartó hazai építőipar leépülésének jeleit mutatja, kevesebb kiállítóval, kevesebb látogatóval. A kandallós és kályhás szakmában is hasonló a helyzet.

Beépítendő kemence tűztér

Egészen sokan vagyunk, akiknek van kertje, de legalább kis udvara, ahol milyen jó lenne egy kemence amiben kenyeret, vagy malacot, vagy bográcsban a pacalt, de ennél egyszerűbb sütnivalókat is el tudnánk készíteni napfényes nyári hétvégeken. Az igény megvan rá, de a családi költségvetésből nem telik szakembert hívni, a házilagos kivitelezésnél még mindig gond a samott ára, és persze bizonytalan hogy jól fog-e működni. Úgy tűnik, hogy mi, pontosabban a párom, megtalálta a megoldást: